14. fejezet
Répi és Fény
Kedves Gyerekek!
Hol található a hóemberek faluja? Ha Répi kihasználta volna a lehetőséget már a könyvtárban, rég megtalálhatta volna azt a régi térképet, amit Tigőr mutatott neki. A dzsungel túlsó felén, a patak túloldalán van, nem is olyan messze... Ez az a hely, ahova a szíve húzta egy ideje!
Odaérvén, nem is kellett keresni a hóembereket: a legszebb lány volt az egyetlen lélek a faluban. Ráadásul fénydarabokkal a hajában! Vajon ez Fény szuperereje, hogy aki meglátja az rögtön szerelmes lesz belé és eláll a szava is?
Ha így is van, akkor erről még Fény sem tud!
Készítette: Dobai Denissza (grafikus)
Répi szótlanságát csak annak tudja be Fény, hogy talán nem is tud beszélni Répi.
Gyerekek, Répi már sokat beszélt: beszélt Mogyoróékkal, Fotel urasággal, a könyvtárossal, Tigőrrel, a rendezôkkel... tudjuk, hogy ez megy neki. De mi ez a csend? Miért nem sikerül most megszólalnia?
Fény rajongója a Dzsungel könyvének, ami egy alapmű a hóemberek falujában, hiszen közvetlenül a dzsungel szélén laknak. Jó, ha ismerik, legalább könyvből. Rögtön a kis Mauglit latja Répiben, szeretné segíteni megtanítani beszélni.
Készítette: Kovács-Buna Tímea (12)
Pedig Répi szava nem akármi miatt állt ám el! A szerelem miatt. Rögtön szerelemre gyúlt Répi szíve.
Fénynek könnyen megy Répi gondolatainak kitalálása. Túl könnyen?
A fénydarabok a hajában segítenek Fénynek, hogy ki tudja találni Répi gondolatait miközben beszélni tanítja. Csak kicsit kellett segítenie Répinek, hogy beszélni tudjon újra és hogy szóhoz jusson. Csak egy kis löket kellett neki. Ez Fény csodálatos ereje. Hamarosan arra is ráérzett, hogy Répi szerelmes lett belé. Ez kölcsönös volt, hiszen Fénynek is nagyon megtetszett Répi.
Répinek így új, saját családja lett Fénnyel.
Sok boldogságot kívánunk a két szép hóembernek, a boldog ifjú párnak!
Készítette: Boldog-Tokaji Emília (grafikus, Életfa Csoport Egyesület)
